Tartalmi kivonat a Nariaki a szamurájoknál című játékunkból

Nariaki udvarból való száműzetése után Suzume számára lassan kezdtek el telni a napok. Természetesen nem úszhatta meg azt sem, hogy Marmaron és egyéb udvarbéliek megbélyegezzék, mint a száműzött gyilkos Nariaki feleségét, Suzume azonban rendületlenül hitt a férjében, és az ártatlanságában, és napról napra várta visszatértét. Pár héttel a férfi távozta után Suzume-t több hetes rosszullét kerítette hatalmába, gyakran gyengélkedett. Valamikor ekkor kapott maga mellé új szobalányt, a kínai, nemesi származású Huang Lei-t, akitől kínai nyelvleckéket vett, és általa a kínai kultúrával is kicsit megismerkedhetett.

Rokkaku Suzume: Te vagy az, Rei?
Huang Lei: Én vagyok. Ni hao, núshi.
Rokkaku Suzume: Niwao x_x

A lány hamar belopta magát a szívébe, és férje hiányában sok időt töltött vele. Amikor Suzume rosszulléte egy hónap utám sem javult, orvost hívtak a lányhoz, míg végül meg nem állapították, hogy a rosszullét okozója a gyermekáldás. Suzume-t ez egyszerre örömmel és bánattal töltötte el. Boldog volt, hogy Nariaki magját hordja a szíve alatt, de elszomorította, hogy nem osztozhat vele az örömön. Abban is biztos volt, hogy a születendő gyermekükre is ujjal mutogathatnak miattuk. Suzume étvágya megnőtt, azonban továbbra is gyengeség kínozta olykor. Amennyire lehetett, elkerülte a találkozást maroknyi bizalmasán túl, de a kis hercegről szóló pletyka hamar elterjedt az udvarban. Suzume gyakran viccelődött azzal, hogy a baba bizonyára kovács lesz, úgy kalapál benne. Teltek, múltak a hetek, a hónapok, a gyermek pedig egyre csak növekedett, mígnem elérkezett az idő, hogy megszülessen. Egy éjszaka Suzume nem tud aludni, mert a gyermek túl aktív. Időszakos fájdalmak gyötrik, és ez megijesti, ezért útra kel, hogy segítséget kérjen. Szerencsére Lei meghallja a kisasszonyát, így rögtön a segítségére siet. Suzume-t tiszta futonra fektetik, a fájások pedig ekkor besűrűsödnek. Lei terelni próbálja a lágy gondolatait, arról érdeklődik, milyen nevet választott a csöppségnek. 

Rokkaku Suzume: Nem akartam, míg... Nariaki... !

Suzume legalább egy órát vajúdik, mire éles babasírás hasítja ketté az éjszakai csendet. A kismama immáron nyugodtan kifújhatja magát, míg szolgálói rendbe teszik, az egészséges kisfiút pedig a kezébe adják. Suzume ezekben a pillanatokban is a férjére gondol, majd megfogadja, hogy megvédi fiát az udvari ármánytól. 

Huang Lei: Hogy fogod elnevezni? ^^
Rokkaku Suzume: Rokkaku Nozomi ^^
 Huang Lei: Fenségesen hangzik ^^